Ursula von der Leyen győzött a Zöldek segítségével
- 2024. július 19. 11:20
- Forrás: EU monitor
- Szerző: Lucz Bianka
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, újabb öt évre szóló mandátumot nyert az Európai Parlament sorsdöntő csütörtöki szavazásán.
A német politikus 401 támogató szavazatot kapott a titkos szavazáson, jóval meghaladva a szükséges 361-es többségi minimumot. A számokból kiolvasható, hogy a Zöld frakció támogatása bizonyult kulcsfontosságúnak, hiszen a legtöbb szélsőbaloldali, konzervatív és szélsőjobboldali képviselő végül nemmel szavazott. Ursula von der Leyen újrázása mögött a különféle pártokkal és pártcsaládokkal kötött alkuk szövevénye sejlik fel, amelyek a következő ciklus működése során válnak majd manifesztté.
Kortesbeszéd: program és ígéretek
Ursula von der Leyen Ursula második mandátumára pályázva Európa biztonságát és versenyképességét helyezte kortesbeszéde középpontjába közvetlenül az európai parlamenti szavazás előtt. Kiemelte, hogy a jelenlegi döntések nem csak az elkövetkező öt évre, hanem az elkövetkező ötven évre is meghatározzák a kontinens jövőjét.
Az Európai Bizottság elnöke az uniós bürokrácia csökkentését, a gyorsabb engedélyezéseket és ügyintézést ígérte, valamint bejelentette, hogy a következő ciklus első száz napjában új ipari stratégiát fog javasolni. Az új terv célja az európai iparosítás és a dekarbonizáció együttes megvalósítása.
Beszédében hangsúlyozta, hogy az EU sikeresen megszabadult az orosz fosszilis energiahordozóktól, és biztosította a képviselőket, hogy vége az orosz energiafüggőségnek. A közös védelmi befektetések növelését szorgalmazta, különös tekintettel egy erős európai légvédelmi pajzs kiépítésére.
Von der Leyen kritikával illette Orbán Viktor moszkvai látogatását, amit a magyar miniszterelnök békemissziónak nevezett, de semmi eredményt nem hozott. Hangsúlyozta, hogy Európa az ukránok mellett áll, akik szabad és független országban akarnak élni.
A német politikus beszédében megemlítette, hogy az EU-nak erősítenie kell a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, az Europol létszámának megduplázásával és hatáskörének kibővítésével. A Frontex létszámát is megháromszorozná, 30 ezer főre növelve.
Kitért az EU bővítésének fontosságára, és hangsúlyozta, hogy ez prioritás kell maradjon, ugyanakkor az új tagok felvétele érdemeken kell alapuljon. Felhívta a figyelmet a gázai vérontás azonnali megszüntetésére, és egy uniós biztos kinevezésére az egyes tagországokban megfigyelhető lakhatási válságok kezelésére.
Végül kiemelte, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása alapvető lesz a források kiosztásánál, és az EU működésének javítása érdekében szükségesnek tartja az alapszerződések módosítását.
Bizonytalanság és a végső megállapodás
Az előzetes matematikai feladvány, miszerint hiába van az informális nagykoalíciónak (EPP-S&D-Renew) elegendő többsége 401 képviselővel az ellenálló nemzeti delegációk és képviselők miatt rendkívül szűkös többséget adhat ki teljesen pontosnak bizonyult, hiszen a liberálisok között is volt olyan, aki nyilvánosan beismerte, hogy nehéz szívvel támogatja Ursula von der Leyent. Ha csak az EP-frakciókat vizsgáljuk, akkor a nyolc képviselőcsoport közül négyből (Patriots, ESN, ECR és The Left) kifejezetten ellene szólaltak fel a szavazás előtt, de még a Zöldek is erős kétkedéseiknek adtak hangot. Emiatt mindenki tisztában volt vele, hogy kritikus jelentéségű lesz a szavazásnál még egy frakció támogatása.
A végső megállapodást a Zöldek frakciója nem sokkal a szavazás megkezdése előtt jelentette be, miszerint támogatják a jelenlegi Bizottsági elnök újraválasztását. Lépésüket azzal indokolták, hogy a négypárti többség részeként elkötelezték magukat a European Green Deal, az Unió szociálisan igazságosabbá tétele és a demokrácia védelme mellett, ráadásul távol akarták tartani a szélsőjobboldalt a hatalomtól.
A végeredmény
A szavazás a közvetlen előzmények ismeretében nem hozott meglepetést, így végül az Európai Parlament képviselői közül 401-en támogatták Ursula von der Leyent - egyébként a Zöldek támogatása esetén pontosan ilyen arányú sikert jelzett előre az Eulytix -, míg csak 284-en szavaztak ellene, miközben 15-en tartózkodtak, heten pedig érvénytelenül voksoltak. Ráadásul a Zöldek frakciójából valószínűsíthetően érkező 45 szavazat ténylegesen a mérleg nyelve volt a sorsdöntő szavazáson.
Az Európai Néppárttól jobbra található képviselők nagytöbbségben nem támogatták Ursula von der Leyent a szavazáson. Többek között az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni pártja, a Fratteli d’Italia is az Európai Bizottság elnöke ellen szavazott. "Von der Leyen támogatása ellentétes lett volna néhány alapelvünkkel" – mondta Nicola Procaccini, a párt egyik EP-képviselője. Carlo Fidanza EP-képviselő hozzátette, hogy a Zöldek támogatásának bejelentése miatt nem tudták von der Leyent támogatni, ám elvárják, hogy a következő olasz biztosnak erős portfóliója legyen.
Mik a szavazás politikai következményei?
Az elsődleges kézenfekvő következtetés, hogy az Európai Parlament végül a stabilitás mellett döntött attól a káosztól való félelméből, amit Ursula von der Leyen bukása okozott volna. Ezzel a döntéssel jóesetben már az ősz közepén megkezdheti működését a következő Európai Bizottság.
Másodsorban a legfontosabb politikai következmény, hogy a Zöldek frakciója majd benyújthatja a Bizottság elnökének a politikai számlát kifizetésre. Tehát, az elmúlt ciklus legfontosabb zöldpolitikai döntéseinek végrehajtása prioritás lehet, sőt újabb szabályozások folyamatosan napirenden lehetnek a következő öt évben is.
Az EPP-től jobbra álló frakciók legnagyobb kihívása, hogy -esetenként megbontva a most kialakult négyes többséget-, olyan témák kerüljenek az európai politika napirendjére, ahol ők alakíthatnak többséget, vagy legalább blokkoló kisebbséget szervezhetnek.
Ursula von der Leyen újrázásának sikere mögött jó eséllyel tételezhető fel a különféle pártokkal és pártcsaládokkal kötött alkuk kusza szövevénye. Ennek következményei a következő ciklus működése során kerülhetnek majd felszínre és válnak manifesztté. A korábbi szívességekért benyújtott politikai számlák és kölcsönös beszámítások jellemezte dzsungelharc folytatódása a következő ciklus uniós csataterén, már most borítékolható. Nem a kiszámíthatóság unalma lengi majd be világ legnagyobb integrációs szervezetének alkufolyamatait 2029-ig.