Mit tudunk a következő Európai Bizottságról?
- 2024. augusztus 30. 09:07
Augusztus utolsó napján lejár a határidő, ameddig a tagállamoknak meg kell nevezniük jelöltjeiket a biztosi helyekre.
Von der Leyen arra kérte a tagállamokat, hogy egy férfit és egy nőt jelöljenek - kivéve, ha visszaküldik a jelenlegi biztosukat. Ezt a tagállamok hírből sem hallották meg, így erős túlsúlyban lehetnek a férfiak a testületben a következő öt évben, ami politikai feszültséget táplálhat von der Leyen és a tagállamok között. Egyelőre roppant bizonytalan a következő Európai Bizottság felállása, mert többeket is kiszűrhetnek a parlamenti meghallgatásokon, főleg, ha a szocialisták ténylegesen elnyomva érzik majd magukat a politikai súlyukhoz képest. A másik bizonytalan tényező Bulgária, ahol a példátlan belpolitikai válság könnyen keresztbe tehet Ursula von der Leyennek és Európának. Az optimista elképzelések szerint már októberben megkezdheti a munkát az új testület, a realitás inkább a decemberi, sőt akár a januári rajtot vetíti előre.
A politikai hátteret nézve az EPP-S&D-Renew összevetést vizsgálva jelenleg 11-5-2 a felállás a jelöltek között, amit a szocialisták rendkívül kifogásolnak. Az elemzésben egy rövid bemutatót adunk az eddigi jelöltek politikai hátteréről.
Ausztria: Magnus Brunner - pénzügyminiszter (EPP)
Magnus Brunner osztrák politikus és jogász, aki 2021 óta Ausztria pénzügyminisztere. Tanulmányait jogi területen végezte, és doktori fokozatot szerzett a jogtudományban.
Brunner a politikai pályáját az Osztrák Néppárt (ÖVP) tagjaként kezdte. 2009 és 2020 között az Osztrák Szövetségi Tanács tagja volt, és többek között az infrastrukturális kérdésekkel foglalkozott. 2020 januárjában a Klímavédelemért, Környezetért, Energiaügyekért, Innovációért és Technológiáért felelős Szövetségi Minisztérium államtitkára lett.
Belgium: még nincs jelölt
Bulgária: a belpolitikai válság miatt még nincs jelölt, ezzel akár megbéníthatják az Európai Bizottságot is, hiszen a folyamatot még jobban elnyújthatják.
A biztosi posztra több név is versenyben van. Bojko Boriszov volt miniszterelnök GERB pártja Jekatyerina Zaharievát javasolta, aki 2017 és 2021 között külügyminiszter volt, korábban pedig igazságügyi és regionális fejlesztési miniszteri tisztségeket töltött be. A korrupcióellenes álláspontjáról ismert liberális Mi folytatjuk a változást (PP-DB) párt Julian Popov volt környezetvédelmi és vízügyi minisztert, az Európai Klímaalapítvány közép- és kelet-európai politikai tanácsadóját jelölte. További jelöltek között szerepel Iskra Mihajlova (DPS-Peevski), az Európai Parlament Renew Europe képviselőcsoportjának korábbi alelnöke, valamint Velislava Petrova (ITN), korábbi külügyminiszter-helyettes. Dimitar Glavcsev ideiglenes miniszterelnök minden jelöltet megfontol, és azt ígérte, hogy szombatig két nevet terjeszt von der Leyen elé. Azonban könnyen lehet, hogy a kormány többi tagja megtámadja a döntését, ami miatt végül egyik név sem felel meg az Európai Parlamentnek, vagy visszavonják a jelölésüket.
Ciprus: Costas Kadis - korábbi mezőgazdasági, vidékfejlesztési és környezetvédelmi miniszter
1967-ben született Cipruson, és biológus végzettséggel rendelkezik. Tanulmányait a The University of Athens biológia szakán kezdte, majd doktori fokozatot szerzett biológiából a The University of Athens intézményében. Kadis jelentős tudományos és oktatási karriert épített ki a Ciprusi Egyetemen, ahol professzorként dolgozott, mielőtt 2014-ben politikai pályára lépett volna. Azóta több miniszteri posztot is betöltött.
Cseh Köztársaság: Jozef Síkela - ipari és kereskedelmi miniszter
Jozef Síkela cseh politikus és bankár, 2021 decembere óta Csehország ipari és kereskedelmi minisztere. Korábban a banki szektorban dolgozott, ahol vezető pozíciókat töltött be, és jelentős tapasztalatot szerzett a pénzügyi innovációk terén. Miniszterként kulcsszerepet játszott az energiaárak emelkedésére adott európai válaszlépések koordinálásában, miután Oroszország megszállta Ukrajnát. Az előzetes értesülések szerint az energiaügyi biztosi pozícióra pályázik.
Dánia: Dan Jørgensen - fejlesztési együttműködésért és globális éghajlat-politikáért felelős miniszter (S&D)
A Szociáldemokrata Párt (Socialdemokratiet) tagja, aki jelentős szerepet játszik Dánia környezetvédelmi és klímapolitikájában. Jørgensen 2004 és 2013 között az Európai Parlament tagja volt, ahol az éghajlatváltozás, a környezetvédelem és az állatjólét kérdéseivel foglalkozott. Ezt követően 2013 és 2015 között Dánia élelmiszerügyi, mezőgazdasági és halászati minisztere lett.
2019-ben Jørgensen Dánia klímaügyi és energiaügyi miniszterévé nevezték ki Mette Frederiksen kormányában. E minőségében kulcsszerepet játszott Dánia ambiciózus klímapolitikájának kidolgozásában, amelynek célja, hogy az ország 2050-re klímasemlegessé váljon. Irányítása alatt Dánia 70%-os szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célt tűzött ki 2030-ra, és előmozdította a megújuló energiaforrások, különösen a szélenergia fejlesztését.
Észtország: Kaja Kallas - korábban miniszterelnök (Renew)
Kaja Kallas volt észt miniszterelnököt nevezték ki az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjévé, Josep Borrell utódjává. Az Oroszországgal szembeni határozott álláspontjáról ismert Kallas várhatóan a védelem és a biztonság irányába tereli majd az EU külpolitikáját, különösen az orosz agresszióval kapcsolatban. Célja, hogy fokozza az EU védelmi képességeit, és egységesebb és erőteljesebb válaszlépéseket szorgalmazzon a fenyegetésekre, hangsúlyt fektetve a kiberbiztonságra és a digitális hadviselésre. Elődjével ellentétben, aki az izraeli-palesztin konfliktusra összpontosított, Kallas valószínűleg a kelet-európai kapcsolatokat és az orosz befolyással szembeni fellépést helyezi előtérbe.
Finnország: Henna Virkkunen – EP-képvieslő, korábban miniszter (EPP)
A Finnország Nemzeti Koalíciós Párt (Kansallinen Kokoomus) politikusa, amely az EPP tagja. 2009-től 2014-ig tagja volt a finn parlamentnek, majd 2014-ben az Európai Parlament képviselőjévé választották. Az EP-ben főként digitális politikával, energiaügyekkel és közlekedéssel foglalkozik. Virkkunen korábban több miniszteri pozíciót is betöltött Finnországban, beleértve a közlekedési és helyi önkormányzati miniszter, valamint a közigazgatási és közszolgálati miniszter posztját. Politikai pályafutása során elkötelezetten dolgozik a digitális innovációk, az energiahatékonyság és az európai integráció előmozdítása érdekében.
Franciaország: Thierry Breton - az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa
Thierry Breton egy francia üzletember és politikus, aki 2019 óta az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa. Korábban több nagyvállalat, például az Atos, France Télécom és a Thomson vezérigazgatójaként tevékenykedett, és jelentős szerepet játszott a digitális technológiák fejlesztésében. 2005 és 2007 között Franciaország pénzügyminisztereként dolgozott, ahol gazdasági reformokat vezetett be.
Németország: Ursula von der Leyen – Az Európai Bizottság elnöke (EPP)
Görögország: Apostolos Tzitzikostas - korábban a Régiók Bizottságának elnöke (EPP)
Az Új Demokrácia liberális-konzervatív, jobbközép politikai párt tagja. 1978-ban született Athénban, és gazdasági és európai tanulmányokat folytatott az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Politikai karrierje során Tzitzikostas különböző pozíciókat töltött be, többek között a görög parlament képviselőjeként és az Európai Régiók Bizottságának elnökeként. Jelenleg Közép-Macedónia kormányzója.
Magyarország: Várhelyi Olivér - Az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa
Írország: Michael McGrath - pénzügyminiszter (Renew)
1976-ban született, és jogi tanulmányokat folytatott a University College Corkban. McGrath a Fianna Fáil párt tagja, és 2007 óta a Cork South-Central választókerület képviselője a Dáil Éireannben, Írország nemzeti parlamentjében. Politikai karrierje során számos fontos pozíciót töltött be, köztük a Fianna Fáil pénzügyi szóvivője volt. 2020 júniusában a hárompárti koalíciós kormány megalakulásával kinevezték közkiadásokért és reformokért felelős miniszternek, majd 2022 decemberében ő vette át a pénzügyminiszteri tisztséget. McGrath ismert pragmatikus megközelítéséről, különösen a költségvetési kérdésekben, és fontos szerepet játszik Írország gazdasági politikájának alakításában, különös tekintettel az adóreformra és a költségvetési stabilitás fenntartására.
Olaszország: még nincs jelölt
Lettország: Valdis Dombrovskis - Az Európai Bizottság alelnöke (EPP)
A Brüsszelben és Rigában egyaránt nagy tiszteletnek örvendő Dombrovskist mély gazdasági ismeretekkel rendelkező, hozzáértő politikusnak ismerik. A pletykák szerint nem érdekli, hogy továbbra is vezesse a kereskedelmi portfoliót. A volt lett miniszterelnök az ukrán költségvetés, a védelmi ipar és az újjáépítés finanszírozása terén célozhat meg egy pozíciót.
Litvánia: Andrius Kubilius – az Európai Parlament képviselője (EPP)
A konzervatív Haza Unió – Litván Kereszténydemokraták (TS-LKD) párt egyik vezető alakja, és kétszer volt Litvánia miniszterelnöke. Első miniszterelnöki ciklusát 1999 és 2000 között töltötte be, másodikat 2008 és 2012 között. Ebben az időszakban Kubilius kemény költségvetési megszorításokat vezetett be, hogy stabilizálja Litvánia gazdaságát, ami ugyan gazdasági növekedést eredményezett, de széleskörű társadalmi elégedetlenséget is kiváltott. Kubilius erősen EU-párti politikus, és jelentős szerepet játszott Litvánia 2004-es uniós csatlakozásában. 2019 óta az Európai Parlament képviselője.
Luxembourg: Christophe Hansen – EP-képviselő (EPP)
2018 óta az Európai Parlament képviselője. A Keresztényszociális Néppárt (CSV) tagja (EPP), amely Luxemburg egyik legjelentősebb politikai pártja. Politikai pályafutása során Hansen különösen az EU külkereskedelmi politikájára összpontosított, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság tagjaként aktívan részt vesz a kereskedelmi megállapodások kidolgozásában és felülvizsgálatában. Emellett a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságban is dolgozik, ahol a fenntarthatóság és a klímaváltozás elleni küzdelem fontos témák számára. Hansen elkötelezett az európai integráció és a szorosabb uniós együttműködés mellett.
Málta: Glenn Micallef – a miniszterelnök kabinetvezetője (S&D)
A Máltai Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát, a Munkáspárt (Partit Laburista) tagja. Az elmúlt években a politikai karrierje során különböző szerepeket töltött be a párton belül, főként az ifjúsági szervezet és különböző helyi közösségi kezdeményezések támogatásában tevékenykedett. 2020 januárjában Micallefet Robert Abela miniszterelnök európai ügyekért felelős tanácsadójává nevezték ki, ezt követően az év novemberében a miniszterelnök titkárságának vezetője lett.
Hollandia: Wopke Hoekstra - az Európai Bizottság éghajlat-politikai biztosa (EPP)
A holland politikus a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) tagja (EPP). 2017 és 2022 között Hollandia pénzügyminisztere volt, ahol a gazdasági stabilitás megőrzésére és a költségvetési fegyelem fenntartására összpontosított. 2022-től 2023-ig külügyminiszterként dolgozott. 2024-től a Bizottság tagja, ahol feladata az EU zöld politikáinak irányítása és az európai zöld megállapodás (European Green Deal) céljainak elérése, beleértve a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és a klímaváltozás elleni küzdelmet.
Horvátország: Dubravka Šuica - az Európai Bizottság demokráciáért és demográfiáért felelős biztosa (EPP)
A politikus 1957. május 20-án született Dubrovnikban. Politikai karrierjét a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) tagjaként kezdte, és 2001-től 2009-ig Dubrovnik polgármestereként szolgált. Ezzel ő lett az első nő, aki betöltötte ezt a pozíciót Dubrovnikban. Šuica 2013-ban, Horvátország európai uniós csatlakozásakor került be az Európai Parlamentbe, ahol az EPP frakciójában ült.
Lengyelország: Piotr Serafin - Lengyelország uniós nagykövete
Serafin a lengyel külügyminisztériumban kezdte pályafutását, ahol különböző pozíciókat töltött be, majd az Európai Unióhoz való csatlakozás után Lengyelország brüsszeli állandó képviseletének tagjaként dolgozott. 2012 és 2013 között Lengyelország Európa-ügyi minisztere volt Donald Tusk kormányában, ahol az ország európai integrációs stratégiájának kidolgozásában és végrehajtásában vállalt kulcsszerepet.
Serafin karrierje során a lengyel EU-tagság elmélyítésének szószólója volt, és közreműködött az uniós jogszabályok bevezetésében és a közös európai politikák kialakításában. Később, az Európai Tanács főtitkárságán dolgozott, ahol különösen az EU belső működésére és a tagállamok közötti koordinációra összpontosított.
Portugália: Maria Luís Albuquerque - a Morgan Stanley Europe felügyelőbizottságának, több portugál egyetem tanácsadó testületének és a Portugál Szociáldemokrata Párt Nemzeti Tanácsának tagja (S&D)
Pályafutása során jelentős szerepet játszott Portugália gazdaságpolitikájában, különösen a 2010-es évek elején. Albuquerque 2013 és 2015 között volt Portugália pénzügyminisztere Pedro Passos Coelho kormányában. Ebben az időszakban az ország súlyos gazdasági válsággal küzdött, és az európai uniós mentőcsomag részeként szigorú megszorító intézkedéseket kellett bevezetni. Politikai karrierjét gyakran bírálják az alkalmazott megszorítások miatt, amelyek széleskörű társadalmi elégedetlenséget váltottak ki. Ugyanakkor támogatói szerint sikerült stabilizálnia a portugál gazdaságot és elkerülni az államcsődöt. Pénzügyminiszteri mandátuma után továbbra is aktív maradt a politikában, többek között képviselőként is tevékenykedett a portugál parlamentben.
Románia: Victor Negrescu – az Európai Parlament alelnöke (S&D)
A Szociáldemokrata Párt (PSD) tagja, és jelentős szerepet játszik Románia európai uniós politikájában. 2014 és 2019 között az Európai Parlament képviselője volt, ahol az európai digitalizáció, az ifjúsági ügyek és az oktatás kérdései iránti elkötelezettségét mutatta meg. 2017 és 2018 között az Európai Ügyekért Felelős Miniszterként tevékenykedett Romániában, ahol többek között az ország európai uniós elnökségére való felkészülésben játszott kulcsszerepet.
Szlovákia: Maroš Šefčovič - az Európai Bizottság alelnöke
Maroš Šefčovič egy szlovák diplomata és politikus, aki jelentős szerepet játszik az Európai Unió politikai életében. 2009-ben lett először az Európai Bizottság tagja, ahol az oktatás, képzés, kultúra és ifjúságügyekért felelős biztosként dolgozott. Később az európai energiaunióért felelős alelnökké nevezték ki, ahol célja az európai energiaellátás biztonságának növelése és a fenntartható energiagazdálkodás előmozdítása volt. 2019-ben ő volt az európai zöld megállapodás alelnöke, ami az EU klímapolitikai célkitűzéseinek elérésére irányult.
Šefčovič kiemelkedő szereplője az EU külpolitikájának is, különösen az Egyesült Királysággal folytatott brexit-tárgyalások során, ahol az Európai Bizottság képviseletében kulcsszereplő volt a megállapodások kidolgozásában. Politikai pályafutása során mindig az európai integráció és a regionális együttműködés erősítését támogatt
Szlovénia: Tomaž Vesel - jogász, a szlovén számvevőszék korábbi elnöke
Nem klasszikus politikus, hanem inkább közigazgatási és pénzügyi ellenőrzési szakember, tevékenysége mégis jelentős hatással volt a szlovén politikai életre.
Vesel 2013 és 2021 között vezette a Szlovén Számvevőszéket, ahol fő feladata az állami pénzügyek és a közpénzek kezelésének ellenőrzése volt. E pozícióban többször is szigorú ellenőrzéseket végzett, ami miatt időnként feszültségbe került a szlovén kormánnyal. Vesel emellett nemzetközi szinten is aktív volt, többek között a FIFA Etikai Bizottságának tagjaként is dolgozott, ahol a nemzetközi sportesemények korrupciós ügyeivel foglalkozott.
Spanyolország: Teresa Ribera - az ökológiai átmenetért és a demográfiai kihívásért felelős spanyol miniszter (S&D)
A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) tagja, és az ország egyik vezető klímapolitikai alakja. Ribera 2018-ban lett a spanyol kormány ökológiai átmenetért felelős minisztere Pedro Sánchez miniszterelnök kabinetjében. E pozícióban az ország energetikai átállásának és a klímaváltozás elleni küzdelem irányítása tartozik hozzá. 2020-ban miniszterelnök-helyettesi pozícióba lépett elő, miközben továbbra is az ökológiai átmenet ügyeit irányította.
Svédország: Jessika Roswall - EU-ügyekért és északi együttműködésért felelős minisztere (EPP)
2010 óta tagja a svéd parlamentnek (Riksdag), ahol több bizottságban is tevékenykedett, különösen az európai ügyekre összpontosítva. 2022-ben Svédország Európa-ügyi miniszterévé nevezték ki Ulf Kristersson kormányában.
Politikai karrierje során Roswall az európai integráció erősítésének és a liberális gazdaságpolitika támogatásának híveként ismert. Hangsúlyt helyez az uniós belső piac fejlesztésére, a jogállamiság védelmére, valamint az emberi jogok és a demokratikus értékek előmozdítására Európában. Emellett szorgalmazza a digitális átállást és a fenntartható fejlődést is, mint kulcsfontosságú uniós célkitűzéseket.