Megválasztotta tisztségviselőit az Európai Parlament
- 2024. július 17. 12:07
- Forrás: EU monitor
- Szerző: Lucz Bianka
Az Európai Parlament újraválasztotta Roberta Metsolát elnökévé, aki így további két és fél évig vezetheti a testületet.
Roberta Metsola, az Európai Néppárt (EPP) máltai politikusa, első alkalommal 2022 januárjában került a posztra. Az újraválasztáson a 623 részt vevő képviselőből 562-en támogatták, ami az Európai Parlament elnökének eddigi legnagyobb arányú győzelmét jelenti. Metsola gyakorlatilag kihívó nélkül indult, csak a Baloldal (The Left) jelöltje, a spanyol Irene Montero, korábbi egyenlőségi miniszter állt ki ellene, aki 61 szavazatot kapott.
Az Európai Parlament elnökének ötéves mandátuma hagyományosan két részre oszlik a baloldali Szocialisták és Demokraták (S&D) és a jobboldali EPP között. Metsola utódját az S&D választhatja majd meg, potenciális jelöltként felmerült Spanyolország Iratxe García, az S&D frakció vezetője, valamint az olasz Demokrata Párt vezető személyiségei.
Metsola a szavazás előtt beszédében kiemelte, hogy egy olyan nőként nőtt fel, aki a Földközi-tenger egyik szigetén álmodott az Európai Unió magas színvonaláról, lehetőségeiről és korlátlan potenciáljáról, majd „valószínűtlen” utat tett meg az európai politika szívéig. Erős vezetést ígért, és folytatni kívánja a Parlament jogalkotási kezdeményezési jogának szorgalmazását. „Ez egy olyan Ház kell, hogy legyen, amely nem fél vezetni és változtatni,” mondta, tisztelettel emlékezve meg a néhai David Sassoli volt elnökről. „Soha nem fogok visszariadni a nehéz döntések meghozatalától,” tette hozzá.
Beszédében Metsola több olyan témáról is szólt, amelyek különböző frakciók támogatását élvezik. Kiemelte a határellenőrzések megerősítésének és a migráció humánus kezelésének fontosságát, Európa iparának fellendítését és a bürokrácia csökkentését a versenyképesség növelése érdekében, valamint a polgári szabadságjogok és a nők jogainak védelmét az egész unióban. „Az orosz agressziós háború továbbra is napirendünk élén marad” - mondta Metsola, aki első EU vezetőként látogatott Ukrajnába a háború kitörése után. „Mindennap azon fogok dolgozni, hogy megfeleljek az elvárásainak” - mondta a képviselőknek.
A Parlament alelnökei
Az EP-képviselők megválasztották a 14 alelnököt az új jogalkotási ciklus első felére. Kedden, titkos, papíralapú szavazáson az első fordulóban 11 alelnököt választottak meg az EP-képviselők, a második és egyben utolsó fordulóban pedig hármat.
A 10. jogalkotási ciklus első felére megválasztott parlamenti alelnökök a megválasztásuk sorrendjében:
Sabine Verheyen (EPP, Németország) - 604 szavazat
Ewa Kopacz (EPP, Lengyelország) - 572 szavazat
Esteban González Pons (EPP, Spanyolország) - 478 szavazat
Katarina Barley (S&D, Németország) - 450 szavazat
Pina Picierno (S&D, Olaszország) - 405 szavazat
Victor Negrescu (S&D, Románia) - 394 szavazat
Martin Hojsík (Renew, Szlovákia) - 393 szavazat
Christel Schaldemose (S&D, Dánia) - 378 szavazat
Javi López (S&D, Spanyolország) - 377 szavazat
Sophie Wilmès (Renew, Belgium) - 371 szavazat
Nicolae Ştefănuță (Zöldek/EFA, Románia) - 347 szavazat
Roberts Zīle (ECR, Lettország) - 419 szavazat (második forduló)
Antonella Sberna (ECR, Olaszország) - 314 szavazat (második forduló)
Younous Omarjee (A Baloldal, Franciaország) - 311 szavazat (második forduló)
A szavazás első fordulójának eredményei alapján a sikeres jelöltek száma 11 volt, így második fordulóra is sor került, ahol további három alelnököt választottak meg. Az alelnökök és a quaestorok szerepe, hogy az elnökkel együtt alkotják a Parlament Elnökségét, amely meghatározza a Parlament zavartalan működésének szabályait, előzetes költségvetési tervezeteket készít, és dönt az adminisztratív, személyzeti és szervezeti kérdésekről.