Kötelezettségszegési eljárások: Magyarországra vonatkozó döntések
- 2024. október 1. 08:51
- Forrás: Európai Bizottság
- Szerző: Lucz Bianka
Az Európai Bizottság kiadta a kötelezettségszegési eljárásokról szóló jelentését
A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.
A Bizottság többek között a következő lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan:
A Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak az alábbi ügyekben:a zaj-keretirányelv (2002/49/EK irányelv) be nem tartása (6 tagállam érintett),
az átláthatósági irányelv (a 2013/50/EU irányelvvel módosított 2004/109/EK irányelv) helyes átültetésének elmulasztása (2 tagállam érintett),
annak elmulasztása, hogy a magyar kiskereskedelmi adózási rendszert összhangba hozzák az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. és 54. cikke által garantált letelepedési szabadság elvével. A kiskereskedelmi adózás jelenlegi rendszeréből adódóan a Magyarországon integrált vállalkozásként vagy kapcsolt vállalkozásként működő, külföldi irányítású kiskereskedelmi vállalkozásokra magas és erősen progresszív adókulcsok vonatkoznak, melyek alapja az árbevétel. A magyar piacon franchise-rendszerben, saját márkanevük és logójuk alatt működő, hasonló méretű hazai kiskereskedőkre nem vonatkoznak ezek a magasabb adókulcsok, mivel az árbevételüket adózási szempontból nem konszolidálják. (Az ügyben csak Magyarország érintett.)
A Bizottság indokolással ellátott véleményt bocsát ki az alábbi ügyben:
A Bizottság indokolással ellátott véleményt bocsát ki, amiért Magyarország nem hozta összhangba a nemzeti jogszabályait az „elősegítésről” szóló uniós jogszabálycsomaggal (2002/90/EK tanácsi irányelv), és nem szabott ki hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat az EU-ba való jogellenes beutazáshoz, az átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás (ún. migránscsempészés) bűncselekménye esetére, továbbá elmulasztotta az e bűncselekményekre vonatkozó büntetőjogi szankciókat meghatározó 2002/946/IB tanácsi kerethatározatból eredő kötelezettségeit is. 2023 áprilisában Magyarország kormányrendeletet fogadott el, amely rendelkezik a migránscsempészés bűncselekményével kapcsolatos szabadságvesztés-büntetések reintegrációs őrizetté történő általános átminősítéséről. Ez azt jelenti, hogy az elítélt személyeket szabadon bocsátják, még akkor is, ha a büntetésüknek csak egy kis részét töltötték le. E személyeknek ezután 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét, hogy a korábbi szokásos tartózkodási helyük szerinti vagy az állampolgárságuk szerinti országban letöltsék reintegrációs őrizetüket. A szóban forgó kormányrendelet nem ad megfelelő garanciákat a Magyarországon kívüli reintegrációs őrizet feltételeire, ellenőrzésére és végrehajtására vonatkozóan.
A Bizottság úgy véli, hogy a csempészet bűncselekménye miatt elítélt személyekre alkalmazandó ilyen lerövidített szankciók nem hatékonyak és nem is visszatartó erejűek, és nem veszik figyelembe a szóban forgó esetek körülményeit. Ezért felszólító levelet küld.
Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a levélre, és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Amennyiben nem kap kielégítő választ, a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.
A Bizottság a Bíróság elé idézi Magyarországot a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény miatt.
Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen, mert álláspontja szerint a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény uniós jogot sért. Az említett magyar törvény létrehozza a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek feladata az állítólag más állam, valamint külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett meghatározott tevékenységek feltárása és vizsgálata, ha azok Magyarország szuverenitását állítólagosan sérthetik vagy veszélyeztethetik; valamint azon szervezetek feltérképezése és vizsgálata, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával olyan tevékenységet folytatnak, amely befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére vagy a választói akaratra. 2024 februárjában a Bizottság felszólító levelet intézett Magyarországhoz, amelyben kifejtette aggályait. Mivel a Bizottság nem találta kielégítőnek a felszólító levelére Magyarország által küldött választ, 2024 májusában elküldött indokolással ellátott véleményében megismételte az Európai Unió Alapjogi Chartájában, a belső piac alapvető szabadságaiban és az uniós adatvédelmi jogszabályokban foglalt alapvető jogok megsértésével kapcsolatos kifogásait. Az indokolással ellátott véleményre adott válaszában Magyarország azt állította, hogy a szuverenitás védelméről szóló törvény nem sérti az uniós jogot, és a felvetett aggályok megalapozatlanok. A magyar hatóságok válaszának gondos értékelését követően a Bizottság továbbra is fenntartja a megállapított kifogások többségét, amelyeket még mindig nem sikerült orvosolni.
Előzmények
A magyar Országgyűlés 2023. december 12-én elfogadta a szuverenitás védelméről szóló törvényt, amely felhatalmazza az új Hivatalt, hogy vizsgálatokat folytasson többek között minden olyan, külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenységgel kapcsolatban, amely „befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére”, „a választói akarat befolyásolására irányul (...), vagy ilyen tevékenységet támogat(...)”. A preambulum szerint a törvényre azért van szükség, mert Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás; olyan befolyásszerzési kísérletek történnek, melyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni Magyarországon a magyar érdekekkel és szabályokkal szemben. A törvény rendkívül széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hivatalt a vizsgálatok megkezdése, időtartama, tárgya és célja tekintetében, különösen az adatokhoz való hozzáférés terén, és felhatalmazza arra, hogy intruzív módon avatkozzon be a folyamatokba. A törvény nagymértékű nyilvánosság biztosítását írja elő az egyedi ügyekben lefolytatott vizsgálatok és azok megállapításai számára. Ez az érintett jogalanyokra nézve negatív következményekkel jár és megbélyegző hatást is kiválthat. Ezt tovább súlyosbítja, hogy a Hivatal évente nyilvános jelentést készít az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága és a Kormány számára, a címzettek pedig a Hivatalnak küldött válaszukban ismertetik, hogyan fogják kezelni a jelentésben foglalt megállapításokat.
A Hivatal széles hatásköre és tág mérlegelési jogköre számos különböző személyt és szervezetet – köztük civil társadalmi szervezeteket, médiaorgánumokat és újságírókat – fog érinteni aránytalan módon.