30 éves az uniós polgárság
- 2024. május 10. 13:28
- Forrás: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete
- Szerző: Lucz Bianka
Mi magyarok pedig húsz éve gyakorolhatjuk az uniós polgársággal járó jogokat
Több mint harminc éve léteznek, mi magyarok húsz éve élvezhetjük, most pedig tovább erősödnek: ezek az uniós polgársággal járó jogok. Jó néhányat közülük természetesnek tartunk, hiányuk viszont gyorsan feltűnne.
Tavaly volt harminc éve, hogy hatályba lépett a maastrichti szerződés, amely létrehozta az EU egyik legjelentősebb vívmányát: az uniós polgárságot. Magyarország uniós tagsága pedig idén lesz húszéves, így azóta minden magyar állampolgár automatikusan az Európai Unió polgára is. A jogok közül sok mára annyira természetessé vált, hogy csak akkor vennénk észre, ha megfosztanának tőle.
Az uniós polgárság főbb előnyei:
- Szabadon utazhatunk, élhetünk, dolgozhatunk, tanulhatunk az EU bármely országában;
- Szavazhatunk (vagy akár indulhatunk is jelöltként) az európai parlamenti választásokon – legközelebb idén nyáron;
- Más EU-s tagállamban ugyanazokat a jogokat élvezzük, mint a helyi állampolgárok;
- Ha olyan országban kerülünk bajba, ahol nincs magyar nagykövetség, segítséget kérhetünk más EU-s tagállam nagykövetségétől – azaz jár nekünk is a konzuli védelem;
Az uniós polgár emellett az Európai Parlamenthez petíciót, az európai ombudsmannak panaszt nyújthat be, európai polgári kezdeményezést indíthat vagy támogathat, és felveheti a kapcsolatot bármely uniós intézménnyel, hogy választ kapjon a kérdésére.
Az uniós polgárokat megillető jogok és előnyök túlmutatnak azokon, amelyek az egyes tagországok állampolgáraként illetnek meg bennünket – azaz magyarnak és európainak lenni nem kizárja, hanem erősíti egymást. A Bizottság friss közvéleménykutatásából (Eurobarometer 528) az derül ki, hogy mi, magyarok az EU-átlagnál is inkább tartjuk magunkat uniós polgárnak (71% vs. 63%), és szintén átlagon felül vagyunk tisztában a jogainkkal.
Az uniós polgársággal járó legfontosabb jogok, amelyeket a magyar válaszadók a legtöbben ismernek:
- Jogunk van letelepedni bármelyik EU-s tagállamban (Magyarországon a válaszadók 89%-a ismeri ezt a jogot, az uniós átlag 80%).
- A többi tagállamban is ugyanaz a bánásmód illet meg minket, mint az adott ország állampolgárait (Magyarország: 89%, EU: 77%).
- EU-n kívüli tartózkodás esetén segítséget kérhetünk egy másik uniós tagállam nagykövetségétől (Magyarország: 74%, EU: 69%).
Decemberben jelent meg a 2023. évi jelentés az uniós polgárságról (innen angolul teljes egészében letölthető). Az Európai Bizottság ehhez kapcsolódó intézkedéscsomagja számos olyan reformot tartalmaz, amelyek még modernebbé, digitálisabbá, akadálymentesebbé teszik ezeket a jogokat és az uniós polgárság intézményét. Melyek ezek az új elemek?
A konzuli védelem szabályainak módosítása révén jobban védi az uniós polgárok jogait, ha külföldön nehéz helyzetbe kerülnek:
- egyszerűsíti az eljárásokat, és biztosítja, hogy az uniós küldöttségekből, illetve a tagállamok nagykövetségeiből és konzulátusaiból álló globális hálózat a lehető legjobban tudja segíteni a külföldön nehéz helyzetbe került polgárokat,
- megerősíti a felkészültséget és a reagálási képességet a válsághelyzetekre: rendszeres konzulátusi válságkezelési gyakorlatokat és olyan konzulátusi válságtervek készítését irányozzák elő, amelyek értékelik a lehetséges kockázatokat, és becslést tartalmaznak arról, hány uniós polgár tartózkodik az adott országban,
- válsághelyzetekben konzulátusi szakértőkből álló közös csapatok küldésével erősítik meg a helyi diplomáciai és konzulátusi személyzetet.
A csomag részeként a Bizottság előterjeszt egy új iránymutatást is a szabad mozgáshoz való jogról, amely a nemzeti hatóságokat és bíróságokat segíti a vonatkozó uniós szabályok helyes alkalmazásában. Tükrözi az Európai Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatát a családok sokfélesége tekintetében, ideértve a szivárványcsaládokat is, jogi és gyakorlati értelmezéssel szolgál, illetve példákat hoz fel a szabad mozgáshoz való jog kérdéseivel kapcsolatban.
A csomag a fogyatékossággal élő polgárok választási részvételére vonatkozó helyes gyakorlatról is tartalmaz útmutatót. Ez – illeszkedve a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló 2021–2030 közötti stratégiához –a fogyatékossággal élő polgárok részvételét megkönnyítő bevált módszereket tekinti át az akadálymentesítéstől kezdve a választások lebonyolításában részt vevők képzésén keresztül a különböző kiegészítő szavazási módokig. Ehhez kapcsolódóan egy összeállítás bemutatja a különböző tagállamok e-szavazási és egyéb információs és kommunikációs technológiai gyakorlatát.
A Bizottság továbbra is arra törekszik, hogy az uniós polgárok teljes mértékben élhessenek jogaikkal, és szorosan nyomon követi az uniós polgárságra vonatkozó szabályok helyes végrehajtását. A Bizottság uniós polgárságról szóló következő jelentése 2026-ra várható.