Különleges karácsonyi szokások – Így ünnepelnek Európa országai
- 2024. december 23. 10:20
- Szerző: Lucz Bianka
Ahány ország, annyi hagyomány, főleg, ha a karácsonyról van szó. Egyes európai országok az ünnepi szokásaik terén nagyban különböznek, de egy valami közös: a középpontban a család áll, és a legfontosabb, hogy együtt töltsük ezt az időszakot a szeretteikkel.
A németajkú országokban, így Ausztriában, Svájc egyes területein, Németországban sok szokás nagyon hasonlít ahhoz, ami nálunk is tradíció. Az ünneplés már december hatodikán elkezdődhet, Szent Miklós ünnepén, és a Mikulás kísérője, a feketébe öltözött krampusz is a karácsonyi időszak jellegzetes szereplője, aki a rakoncátlan gyermekek „büntetéséről” gondoskodik.
Az ajándékokat a Jézuska hozza, a gyermekeket csengőszó hívja a karácsonyfához december 24-én este, és sok család részt vesz az esti vagy éjféli misén. Ezekben az országokban a karácsonyi, adventi vásároknak is nagy hagyománya van, ezekben apróbb ajándéktárgyakat, kézműves termékeket, édességeket, díszeket lehet kapni, meg persze az elmaradhatatlan forralt bort, puncsot, sült gesztenyét. A tradicionális karácsonyi ételek közé tartozik a sült vagy rántott hal, a burgonyasaláta, de sonka vagy a gyümölcsökkel töltött sült liba is. Az édességek közül nagyon kedvelt a stollen, vagyis a karácsonyi kalács és a puha, gyakran csokoládéval borított mézeskalács is.
Frankfurt
A skandináv országokban, Dániában, Norvégiában, Svédországban és Izlandon a karácsonyi készülődés december elsején indul, ilyenkor nyitják ki az első ablakot az igen népszerű adventi kalendáriumokon. Karácsony esete a családtagok együtt ünnepelnek, gyakran énekelnek vagy táncolnak a feldíszített karácsonyfa körül. Az ajándékokat Karácsony apó hozza a gyermekeknek, őt apró manók segítik a munkában. Sok helyen ezeknek a manóknak édességet vagy zabkását tesznek ki, hogy ezzel is biztosítsák a támogatásukat az újévben. Svédországban a karácsonyi ünneplést egy másik fontos esemény előzi meg, Szent Luca napja, december 13-án. Ilyenkor a család legidősebb leánygyermeke vagy a megválasztott Lucia énekkel köszönti a családtagokat, ismerősöket, és süteményeket ajándékoz nekik. A karácsonyi vacsorák, ebédek jellegzetes fogásai közé tartozik a sült liba, pulyka vagy kacsa, a párolt káposzta, a karamellizált burgonya, a mandulás rizspuding.
Ez utóbbinál a süteményben egy egész mandulaszemet is elrejtenek, ennek megtalálója apró ajándékot kap. Svédországban természetesen karácsonyi svédasztallal ünnepelnek, melyen megtalálható például sült sonka, a húsgolyók, a lazac, a pácolt hering. A legnépszerűbb ital a glögg, vagyis a forralt bor.
A mediterrán országokban, mint Olaszország az ünnepi szezon már december 8-án kezdetét veszi Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe alkalmából, és egészen január 6-ig, vízkeresztig tart. A Mikulás helyett Babbo Natale-t, karácsony apót várják decemberben, januárban pedig la Befana, a jó boszorkány látogatja és ajándékozza meg a gyerekeket. A városok egész decemberben ünnepi fényben ragyognak, és szinte minden sarkon belefuthatunk egy betlehembe a jászolban fekvő kis Jézussal. Az ünnep legfontosabb eleme az olaszok számára az együtt elköltött ünnepi ebéd és vacsora, szenteste azonban egyetlen asztalon sem találhatunk húst, ekkor halételeket vagy zöldségeket fogyasztanak. Rómában a pezzetti nevű étel a legnépszerűbb, ami nem más, mint olajban, fűszeres bundában kisütött articsóka, cukkini és brokkoli, Nápolyban viszont a tenger gyümölcseit részesítik előnyben zöldségkörettel. A tészta is elmaradhatatlan fogás ilyenkor, de minden régióban más és más étel számít hagyományos karácsonyi fogásnak.
Róma
A furcsa karácsonyi hagyományok tekintetében Spanyolországot emelhetjük ki, ugyanis az ünnepek alatt szinte mindenki kitölt néhány lottószelvényt, mert a nyeremény a 2 milliárd eurót is meghaladhatja. Már 1812 óta próbára teszik a szerencséjüket a spanyolok, persze manapság már egészen máshogy néz ki a sorsolás. December 22-én élő adásban jelentik be a nyertes számsort, miközben gyermekkórus fokozza az ünnepi hangulatot. Spanyolországban a Mikulás helyett a napkeleti bölcsek jutalmazzák meg a jó gyerekeket: Gáspár, Menyhért és Boldizsár január 5-én, hatalmas utcabál kíséretében érkezik. Galíciában egy El Apalpador nevű mitikus figura, Baszkföldön pedig Olentzero kézbesíti a karácsonyi ajándékokat. A spanyolok karácsonya inkább egy hatalmas fesztivál, mint meghitt elcsendesülés, és a két ünnep között sem pihennek
A görög karácsonyi hagyományoknak évszázadokra visszanyúló múltjuk van. Az ünnep 14 napon át tart, szentestétől vízkeresztig, de természetesen már december elejétől megkezdődik az izgatott várakozás és készülődés. A karácsonyfa, mint szimbólum 1833-ban kezdett elterjedni, de egészen a II. világháború végéig csupán a tehetősebb családok körében volt divat a faállítás. A görögök ebben az időben fenyő helyett kis hajókat díszítettek fel, ezért az angyalka, a harang vagy a csillag mellett a legkedvesebb karácsonyi motívumok között még most is megtalálhatjuk a vitorlás hajót.
A karácsony fénypontja Görögországban a családi vacsora, ahonnan nem hiányozhatnak a tradicionális görög ünnepi fogások. A christopsomo kerül az asztal közepére, ami egy középen keresztet formáló kenyér, amit mandulával és dióval szórnak meg. A főétel rendszerint sertéshús vagy pulyka, de egyes régiókban a magyar töltött káposztához hasonló ételt is fogyasztanak zellerrel és spenóttal megspékelve. A desszert sem maradhat el, a legnépszerűbb finomság a melomakarona, ami egy mézzel, naranccsal és magvakkal készült édes sütemény, amit annyira kedvelnek a görögök, hogy év közben is szívesen készítik. A karácsony előtti hetekben a vidéki falvakban még mindig népszerű a disznóvágás, a hús egy részét karácsonykor használják fel, a többit pedig a téli hónapokban fogyasztják el.
Athén
Közép-Európa
Ha cseh karácsonyi szokások kerülnek terítékre, nem mehetünk el szó nélkül a különböző babonák mellett sem, náluk ugyanis karácsonykor szokás megjósolni, hogy mit hoz a jövő, például egy váll mögött elhajított cipő segítségével. A hiedelem szerint, ha a hajadon lány cipőjének orra az ajtó felé mutat, akkor a következő évben esküvőre számíthat. De egy keresztbe félbevágott alma is megmutathatja, mit hoz a jövő: ha csillagot formál a gyümölcs belseje, egészségesek leszünk az újévben. A cseh ünnepi asztalon ismerős fogásokat találhatunk. Tartalmas levesek, burgonyasaláta és rántott ponty a fő attrakció, ugyanakkor a fogások elkészítésekor különösen figyelnek arra, hogy bizonyos hozzávalók semmiképp se maradjanak ki a főzés során. A fokhagymának, a méznek, az almának és a gombának is különleges erőt tulajdonítanak, és ahhoz, hogy a következő évben egészségben éljen a család, mindenképpen el kell fogyasztani a belőlük készült fogásokat. Karácsonyi hagyományaik sok mindenben hasonlítanak a nálunk elterjedt szokásokra, például Csehországban is a Jézuska hozza az ajándékokat, csengőszó jelzi az ajándékbontás idejét, és csillagszórók fénye ígér felhőtlen perceket a karácsonyfa körül.
Ahogy itthon is, Lengyelországban is a családdal töltött pillanatok a legfontosabbak a karácsonyi időszakban. Az ünneplés december 24-én veszi kezdetét, a betlehemi csillag megkeresésével. Nagy hagyománya van annak, hogy a lengyelek megvárják, amíg az első csillag felbukkan az égen, és csak utána ülnek le elfogyasztani az ünnepi vacsorát. A teríték része az opłatek ostya, amit a családtagok közösen fogyasztanak el jókívánságok kíséretében. A hagyományos ünnepi vacsora 12 fogásból áll, ami az újév elkövetkezendő hónapjait és az apostolokat szimbolizálja. Az ételek közül a légnépszerűbb a barscs, a gombával töltött pierogi, a savanyúkáposzta, valamint a makowiec nevű mákos sütemény, amit mi csak bejgliként emlegetünk. Az ajándékokat 24-én este az angyalka hozza, nem ritkán egy beöltözött családtag játssza el az ajándékhozó szerepét, de egyes régiókban a Jézuska teszi a fa alá a meglepetéseket, akár csak idehaza.