Üdvözöljük a

Új nemzeti energia- és klímastatégia | Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Új nemzeti energia- és klímastatégia

Szerző: Győrbíró-Kovács Andrea | 2020. január 13.

2020. január 8-án a kormány elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait.

Az elmúlt napokban a kormány egyre intenzívebben kommunikált klímapolitikai kérdésekről, múlt szerdán pedig elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait 2040-es kitekintéssel.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a döntések fényében, az elfogadott dokumentumok alapján az idei év végéig dolgozza ki a hosszú távú, átfogó, a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges nemzeti fejlődési stratégiát, amelynek alapelveit a szerdai kormányülés szintén elfogadta.

2030-ra 21 százalék lehet a megújuló energia részaránya a bruttó végső energiafelhasználásban

  • Európa azt várja el Magyarországtól, hogy klímasemleges egyen 2050-re.
  • Kárpát medencében magas, de a világ átlaga alatti a klímaváltozási hatás. A globális felmelegedés üteme nő, 2000-2050 között másfél-két fokkal növekedhet az átlaghőmérséklet, ami megegyezik az 1900-2000 között történt hőmérsékletváltozás mértékével.
  • A közvéleménykutatás szerint a magyar emberek 92,1 százaléka támogatja, hogy 2050-re Magyarország klímasemleges legyen. A megkérdezettek az energiaipart és közlekedést tekintették a legfontosabb területnek, ahol a kibocsátást csökkenteni kellene, ezenbelül a közösségi közlekedés fejlesztését tartották a legfontosabbnak a válaszadók.

Kormánydöntések szerint az alábbi dokumentumoka kormány.hu-ra feltöltésre kerülnek:

  • Éghajlatváltozási Cselekvési Terv
  • Éghajlat változás hatása a Kárpát-Medencére
  • Nemzeti Energiastratégia 2030
  • Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 2050 nevezetű dokumentum év végéig fog elkészülni.

 

A Nemzeti Energiastratégiára és a Nemzeti Energia- és Klímaterv:
  • Magyarország energiafüggetlenségének további erősítését emelte ki, mint legfontosabb cél.
  • Kijelentette, hogy javult az interkonnektivitás és az energiaszektor diverzifikáltsága.
  • A dokumentumok elkészítésénél az energiaimport mérséklése vezérfonal volt.

Négy alapelv határozza meg a fenti dokumentumokat:

  1. Középpontban a fogyasztó: rezsicsökkentés további fenntartása várható
  2. Energiaellátás biztonságának megerősítése: hazai szénhidrogén és megújulók fokozott hasznosítása, gázpiac folytatódó diverzifikációja
  3. Az energiaszektor klímabarát átalakítása: a villamosszektor üvegházhatású gázkibocsátásának további csökkentése, távhőszektor zöldítése és versenyképesebbé tétele.
  4. Energetikai innovációk és gazdaságfejlesztés
A stratégiák megvalósítása 40 projekten keresztül fog terv szerint történni, melyeknek központi eleme az egyensúly, költséghatékonyság, technológiai semlegesség és igazságos átmenet, azaz kompenzálni kell azokat, akiket hátrányosan érint az átalakulás.

A kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra minimum 40%-kal csökkenti Magyarország az ÜHG kibocsátást az 1990-es szinthez képest. A megújulóenergia részaránya pedig minimum 21% lesz 2030-ra a bruttó végső energiafelhasználásban.

Gázpiac ellátásbiztonsági célból fontos elsősorban a kormány számára, 70 százalékra tervezik csökkenteni az importfüggőségünket 2030-ra. A villanyszektorban 2030-ra 90%-ban karbonmentes áramtermelés a cél.  

Továbbá Innovációs projekteket támogató fejlesztések fognak indulni. A Klímatudatos vízgazdálkodás és a természetvédelem fontossága is nagyobb hangsúlyt kap.

2030-as célok eléréséhez 14 ezer milliárd forint lehet szükséges a Paks 2-es beruházási költségen kívül. Idén a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 2050 nevezetű dokumentumon fog dolgozni gőzerővel az ITM, MAGYARORSZÁG KLÍMASEMLEGESSÉ VÁLÁSÁNAK A KÖLTSÉGE 2050-IG ÖSSZESEN 50 EZER MRD FORINTBA KERÜLHET, AZAZ 30 ÉVRE ÉVES SZINTEN A GDP 2-2,5%-ÁT EMÉSZTHETI FEL.  
  • Az ITM számít a Molra is az elfogadott stratégiák végrehajtásában.
  • Mátrai erőmű lignitkapacitásai gáztüzelésű blokkokkal lesznek pótolva.
  • Nagy szennyezőkkel szeretnék finanszíroztatni a klímasemlegessé válást, ehhez az EU finanszírozások önmagukban kevesek.
  • 2022-től a nagyobb magyar városokban elektromos buszok fognak közlekedni, jelenleg az ITM azon vizsgálódik, hogy ezt a dátumot előrébb lehet-e hozni.
  • Mátrai erőmű bezárása nem opció, a munkavállalók elbocsátása miatt, és a régió energiaellátását is biztosítani kell.  A Mátrai Erőmű döntően megújuló energiával kerülhet kiváltásra.
  • A jelenlegi 32-33 százalékos villanyimport arányt terv szerint 20 százalékra lehet majd csökkenteni.
  • Okosmérés a távhő szabályozhatóvá tételén keresztül segíthet nagyon sokat az energiahatékonyságon. Ez önmagában 10 százalékos felhasználáscsökkenést okozhat a távhőben.
  • Az okosmérők elterjedése az éjszakai áram fogyasztását is serkentheti, mely javítaná a villamosenergiarendszer hatékonyságát, és üzleti alapon is megtérülhet.
  • Versenyző a magyar olaj és gáz kutatás-termelés (upstream), a jelenlegi koncessziós rendszer folytatása várható.

Forrás: Portfolio

Csatolt állományok: