Üdvözöljük a

Hidrogénnel a klímasemlegesség felé - az EU új stratégiája | Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Hidrogénnel a klímasemlegesség felé - az EU új stratégiája

Szerző: Győrbíró-Kovács Andrea | 2020. július 10.

A zöld energiaátálláshoz kíván kereteket biztosítani az a két stratégia, amit szerdán mutatott be az Európai Bizottság. Az egyik az energiarendszer integrációjáról, a másik a hidrogén felhasználásának előmozdításáról szól.

A Bizottság szerint ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon, gyökeresen át kellene alakítania energiarendszerét, ami 75 százalékkal veszi ki részét az üvegházhatást okozó gázok uniós szintű kibocsátásából. 

 

A stratégia kiindulópontja, hogy az energiarendszer jelenlegi, szektorokként elkülönülő, fragmentált modelljével nincs esély a klímasemlegesség költséghatékony elérésére 2050-re. A jelenlegi modellben a közlekedés, az ipar, a földgázágazat és az épületek energiafogyasztása egymástól elkülönülő elemeket képez, és mindegyik külön értéklánccal, szabályokkal, infrastruktúrával, tervezéssel és üzemeltetéssel rendelkezik. 

 

A kőolajtermékek például túlsúlyban vannak a közlekedési ágazatban és az ipari nyersanyagok között. A szenet és a földgázt elsősorban villamos energia előállításához és fűtéshez használjuk. A villamosenergia- és gázhálózatok tervezése és működtetése egymástól függetlenül történik. A piaci szabályok szintén ágazatok szerint eltérőek. Ez az elkülönülő elemekből álló modell nem alkalmas a klímasemleges gazdaság kialakítására. Műszaki és gazdasági szempontból nem hatékony, ráadásul a hulladékhő keletkezése és az alacsony energiahatékonyság miatt jelentős veszteségeket okoz – mutat rá az új stratégia.

 

A Bizottság szerint ennek ideje lejárt és új kapcsolatokat kell kialakítani az ágazatok között, kiaknázva a technológiai fejlődésben rejlő lehetőségeket.

 

Az energiarendszer integrációja azt jelenti, hogy a tervezés és a működtetés során a rendszert mint egészet tekintjük, összekapcsolva a különböző energiahordozókat, infrastruktúrákat és fogyasztási ágazatokat. Egy ilyen összekapcsolt és rugalmas rendszer a dokumentum szerint hatékonyabb lesz, és kisebb költségekkel jár a társadalom számára. „Olyan rendszerre van szükség, amelyben például az Európa útjain közlekedő autókat tápláló villamos energiát tetőkön elhelyezett napelemek adják, az épületek fűtése egy közeli gyárból származó hővel történik, a gyárat pedig a tengeri szélenergiából előállított tiszta hidrogén táplálja” – hoz fel konkrét példákat az integrációra az Európai Bizottság. 

A stratégia az alábbi három fő elemből áll: 


•    Az első egy fokozottabban körforgásos energiarendszer, amelynek középpontjában az energiahatékonyság áll. A stratégia konkrét intézkedéseket határoz meg, amelyekkel a gyakorlatban alkalmazható lesz az energiahatékonyság elsődlegességének elve, és a helyi energiaforrások hatékonyabban használhatók az épületekben és a közösségekben. Jelentős potenciál rejlik például az ipari létesítményekből, adatközpontokból és más forrásokból származó hulladékhő, illetve a biohulladékból előállított energia és a szennyvíztisztító telepeken előállított energia újrafelhasználásában. Az „Épület-korszerűsítési program” kezdeményezés e reformok fontos részét fogja képezni.


•    A stratégia második eleme a végfelhasználói ágazatok nagyobb mértékű közvetlen villamosítása. Mivel a megújuló energiaforrások aránya a villamosenergia-ágazatban a legnagyobb, lehetőség szerint növekvő mértékben kellene használni a villamos energiát: ilyen felhasználási módok például az épületekben alkalmazott hőszivattyúk, a közlekedésben használt elektromos járművek, vagy egyes iparágakban az elektromos ívkemencék. A látható eredmények közé tartozik majd az elektromos járművek töltésére szolgáló egymillió töltőállomásból álló hálózat, valamint a nap- és szélenergia térnyerése.
•    Azokban az ágazatokban, ahol a villamosítás nehéz, a stratégia ösztönzi a tiszta üzemanyagok, többek között a megújuló hidrogén, valamint a fenntartható bioüzemanyagok és a biogáz használatát. A Bizottság javaslatot fog tenni a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok új osztályozási és tanúsítási rendszerére.

Az integráltabb energiarendszer létrehozása érdekében a stratégia 38 intézkedést határoz meg. Ezek közé tartozik a hatályos energiaügyi jogszabályok felülvizsgálata, a pénzügyi támogatás, új technológiák és digitális eszközök kutatása és bevezetése, a fiskális intézkedésekről és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetéséről a tagállamoknak nyújtott iránymutatás, a piacirányítási reform és az infrastruktúratervezés, valamint a fogyasztók tájékoztatásának javítása. Az ezeken a területeken meglévő akadályok feltérképezése alapul szolgál majd konkrét javaslatokhoz, például a TEN-E rendelet 2020 végéig történő felülvizsgálatához, vagy az energiaadó-irányelv és a földgázpiac szabályozási keretének 2021-ben történő felülvizsgálatához.

 

Az EU hidrogénstratégiája 

 

A Bizottság úgy látja, hogy az integrált energiarendszerben a hidrogén alkalmazása képes lenne Európa-szerte előmozdítani az ipar, a közlekedés, az energiatermelés és az építőipar dekarbonizációját. Az EU hidrogénstratégiája azzal foglalkozik, hogy ezt a potenciált hogyan lehet a beruházások, a szabályozás, a piacteremtés, valamint a kutatás és az innováció révén valóra váltani.

A stratégiai dokumentum aláhúzza, hogy a hidrogén alkalmas olyan ágazatok energiával való ellátására, amelyek esetében a villamosításra nincs lehetőség, és tárolást tud biztosítani az ingadozó megújulóenergia-áramok kiegyensúlyozására, ez azonban csak a köz- és a magánszféra közötti, uniós szintű összehangolt fellépéssel érhető el. A prioritást az elsősorban szél- és napenergia felhasználásával előállított megújuló hidrogén fejlesztése jelenti. Brüsszel szerint ugyanakkor a kibocsátások gyors csökkentéséhez és egy életképes piac kialakításához rövid és középtávon az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén más formáira is szükség van.

 

Ez a fokozatos átállás fokozatos megközelítést tesz szükségessé:


•    2020 és 2024 között legalább 6 GW megújuló hidrogén előállítására alkalmas elektrolizátor telepítését, valamint akár egymillió tonna megújuló hidrogén előállítását támogatnák az EU-ban.
•    2025 és 2030 között a hidrogénnek az integrált energiarendszer szerves részévé kell válnia, és ennek részeként a cél legalább 40 GW összkapacitással rendelkező, megújuló hidrogén előállítására alkalmas elektrolizátor telepítése, és az uniós termelés 10 millió tonnára való növelése.
•    2030 és 2050 között a megújuló hidrogéntechnológiáknak kiforrottá és széles körben alkalmazott megoldássá kell válniuk az összes nehezen szén-dioxid-mentesíthető ágazatban.

 

A stratégia megvalósításának elősegítése érdekében a Bizottság útjára indítja az iparág vezető vállalatainak, a civil társadalomnak, a nemzeti és regionális minisztereknek, valamint az Európai Beruházási Banknak a részvételével működő Európai Tisztahidrogén-szövetséget. A szövetség beruházási ütemtervet fog kidolgozni a termelés növelése érdekében, és támogatni fogja a tiszta hidrogén iránti keresletet az EU-ban.

 

„Az új hidrogéngazdaság a növekedés motorja lehet a COVID-19 által okozott gazdasági károk leküzdésében. A tiszta hidrogén értékláncának kialakítása és bevezetése révén Európa világelsővé válhat és meg tudja tartani vezető szerepét a tiszta technológiák terén” – jelentette ki Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető. 

 

„Mivel az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 75 %-a az energia termeléséből és felhasználásából származik, paradigmaváltásra van szükségünk ahhoz, hogy elérjük a 2030-ra és 2050-re kitűzött célokat. Az EU energiarendszerének integráltabbá és rugalmasabbá kell válnia, és képesnek kell lennie arra, hogy a legtisztább és leginkább költséghatékony megoldásokat alkalmazza. A hidrogén ebben kulcsszerepet fog játszani, mivel a megújuló energiával járó költségek csökkenésének és a folyamatos innovációnak köszönhetően életképes megoldást jelent a klímasemleges gazdaság számára” – húzta alá Kadri Simson, az EU energiapolitikai biztosa. 

 

A környezetvédőknek csak a zöld hidrogén elfogadható

 

A zöldek EP-frakciója az éghajlatra gyakorolt negatív hatása és gazdasági költségei miatt elutasítja a fosszilis üzemanyagokból előállított hidrogént, és kizárólag megújulókból előállított zöld hidrogén mellett tette le a voksot. „A hidrogénstratégia nem mehet át felesleges gázvezetékek bújtatott állami támogatásának zöld álcájába. A hidrogén fosszilis tüzelőanyagokból való finanszírozása nem fenntartható és nincs összhangban az éghajlatra vonatkozó kötelezettségvállalásokkal” – szögezte le Ville Niinistö, az ITRE-szakbizottság finn zöld koordinátora. Bas Eickhout, a környezetvédelmi szakbizottság zöldpárti elnök-helyettese szerint a hidrogénstratégiát kizárólag a megújulókra és a zöld hidrogénre szabad építeni. 2A hidrogén nem valamiféle csodaszer, ami elmulasztja a klímaválságot. Az építőiparban semmi értelme a drága energia felhasználásának” – mutatott rá a holland képviselő. 

 

„A Bizottság beleesett a fosszilis ipar által ásott hidrogéncsapdába. A Bizottság azt állítja, hogy a megújuló hidrogéné a jövő, de azzal, hogy nyitva hagyja az ajtót a fosszilis hidrogén előtt és a Tiszta Hidrogén-szövetségen keresztül utat enged az ipari lobbi befolyásának, Brüsszel új életvonalat biztosít a hanyatló fosszilis üzemanyag-ipar számára” – vélekedett tara Conolly, a Föld Barátai Európa nevű környezetvédő szervezet energiaszakértője. 

 

Frans Timmermans, a Bizottság ügyvezető alelnöke ugyanakkor ezekre az állításokra replikázva hangsúlyozta, hogy a zöld hidrogénre való átállás közben szükség van a földgázra és a nukleáris energiára is. Emlékeztetett rá, hogy Lengyelországban például a háztartások 83 százaléka szénfűtésű, és ennek a földgázzal való kiváltása már óriási mértékben csökkentené a szennyezést. Timmermans azt állította, hogy meglévő földgáz-infrastruktúra hidrogén szállítására való átalakítása egy teljesen új infrastruktúra megépítési költségeinek mindössze a 25 százaléka.

 

A stratégia a közvetlen villamosítást nevezi meg a klímasemlegesség elérése kulcsának a villamos energiaszektort képviselő Eurelectric főtitkára szerint. „Miközben a villamos energia messze a leghatékonyabb dekarbonizációs vektor, a hidrogén fontos kiegészítő szerepet játszhat az energiaintenzív szektorok szénmentesítésében. A Bizottság által bemutatott stratágia a tiszta hidrogén értéklánc létrehozására átfogó. Végrehajtása során nagyon fontos megfelelő figyelmet szentelni a közvetlen villamosítási intézkedésekre, mivel ezek a leghatékonyabbak és ezeknek van a legnagyobb CO2 csökkentő hatásuk rövid- és középtávon” – szögezte le Kristian Ruby.

 

(Forrás: Bruxinfo)