Üdvözöljük a

A globális felmelegedés hatásai | Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A globális felmelegedés hatásai

Szerző: Győrbíró-Kovács Andrea | 2020. július 29.

Szélsőséges időjárási jelenségek

Az éghajlatváltozás hatásait a saját bőrünkön is érezhetjük az egyre gyakoribb és szélsőségesebb időjárási jelenségek révén.

 

Melyek ezek?

 

Hatalmas erdőtüzek

Nagyon sokat hallhattunk arról, hogy a szélsőséges időjárási körülmények – a hosszú száraz időszakok, a kevés csapadék és az erős szél – miatt a világszerte fellobbanó erdőtüzek tovább égnek és pusztítanak. Óriási károkat okozó hatalmas bozóttüzek alakultak ki például Ausztráliában, amelynek következtében sajnálatos módon nagyon sok ember meghalt vagy eltűnt, mintegy 8 millió hektár égett porrá, félmilliárd állat pusztult el.

 

Tudtad?

2019-ben több mint 1600 erdőtüzet jegyeztek az Európai Unióban, 100 ezer hektárral többet, mint az eltelt évtized átlaga.

 

 

Pokoli hőség

Globális szinten egyre több lesz a meleg nap, a hőhullámok pedig várhatóan egyre gyakrabban és hosszabb ideig fognak jelentkezni. 2019 nyarán is pokoli hőség csapott le például Európára is. A hőmérséklet számos helyen tartósan meghaladta a 40 Celsius-fokot is, de a magas páratartalom miatt ennél is magasabb hőérzete volt az embereknek.

 

A forróság nemcsak az emberek közérzetére és a környezetre van jelentős hatással, hanem a villamosenergia-rendszereket is folyamatosan próbára teszi. A kánikulában – különösen a klímaberendezések egyre bővülő alkalmazásával – növekvő áramfogyasztás, keresletnövekedés figyelhető meg.

 

Szárazság

A Föld melegedésével a vízkészletek is apadhatnak, és rendkívül aszályossá válhat az időjárás. Ennek hatását már az Európai Unióban, sőt már Magyarországon is érezhetjük. 2019-ben például 20 éve nem tapasztalt aszály sújtotta Magyarországot, ami hatással volt a mezőgazdasági termelésre is.

 

 

 

Olvad a jég

 

A globális felmelegedés következtében olvadnak a jégtakarók, gleccserek és fagyott területek, Grönlandon és az Antarktiszon az 1990-es évekhez képest hatszorosára gyorsult a jégolvadás.

 

Milyen következményei vannak a sarki jég olvadásának?

  • 1992 és 2017 között összesen 6,4 billió tonna jég olvadt el a Föld két sarkán, amely 17,8 mm-es tengerszint emelkedéshez vezetett. Az IPCC 2013-as előrejelzése 60 centiméterben jelöli meg a globális tengerszint-emelkedést 2100-ig, amely azt jelentené, hogy több százmillió ember lenne kitéve a part menti áradásoknak.
  • A tengeráramlatok módosulása.
  • Veszélyeztetett fajok kipusztulása fenyeget, természetes élőhelyük csökkenése miatt. A tengeri jégtakaró rendkívül fontos például a jegesmedvék számára, hiszen ez a fő vadászterületük.
  • Egyre csökken a napsugarakat visszaverő jégtakaró felülete, ezzel a Föld így még több napsugárzást nyel el, mely tovább melegíti a légkört.
  • Az olvadás hatására az eddig fagyott északi mocsarakból metán szabadul fel. A metán hússzor erősebb üvegházhatású gáz a szén-dioxidnál.
  • A kiolvadó baktériumok megbetegedésekkel, súlyos esetben járvánnyal fenyegetnek.

 A Science folyóirat 2016. novemberi cikke arra a következtetésre jutott, hogy elég szoros a kapcsolat a szén-dioxid kibocsátás és a megfigyelt északi-sarki jégtakaró szeptemberi minimum jégvastagsága között. A szén-dioxid-kibocsátás minden tonnája legalább 3 négyzetméterrel csökkenti a sarkvidéki jégtakarót (+/- 0,3 m2).

 

A Muir-gleccser (Alaszka)  1941 Augusztus 13-án és 2004 Augusztus 31-én. Forrás: NASA
 

Hatalmas áradások

A tudósok szerint a globális felmelegedés hatása már jelenleg is nagyon súlyos, hiszen globálisan egyre több az özönvízszerű esőzés és árvíz is. 2018-ban Indiában egymillió embert evakuáltak és helyeztek el táborokban az évszázad árvize után. 2019 novemberében pedig például Velencét árasztotta el egy rendívül magas dagály, amely szintén a klímaváltozáshoz köthető. Ezek pedig a jövőben még gyakrabban fordulhatnak elő.