Üdvözöljük a

Sikeres gazdasági év lehet 2019 is ! | Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kamarai rendezvények

<< 2019 Március >>
KeSzeCsüSzoVa
    123
45678910
11121314151617
18192021
22
2324
25262728293031

Országos rendezvénynaptár

<< 2019 Március >>
KeSzeCsüSzoVa
    123
45678910
11121314151617
181920212324
25262728293031

Sikeres gazdasági év lehet 2019 is !

Szerző: Thurzó Ágnes | 2019. március 7.

 

Március 5-én tartotta a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara év eleji gazdasági évnyitóját. A megjelent vállalkozásvezetők, a gazdasági- és a közélet más szereplői első kézből értesülhettek az európai és hazai gazdaság várható tendenciáiról.

Varga József, a SKIK elnöke, Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke és Borhi Zsombor, Kaposvár alpolgármestere köszöntője után dr. Zúgó Liliána, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének közgazdasági elemzője az európai kilátásokról tartott előadást.

 

Az előadó rámutatott, hogy a gazdaság bővülése minden tagállamban - lassuló tendenciát mutatva ugyan - de folytatódik, az idei évben 1,7 %-os növekedésre számítanak az EU-ban.

2014. óta 15 millió új munkahely jött létre és a foglalkoztatottság is csúcsokat dönt : a foglalkoztatottak száma 240 millió, a  munkanélküliség 10%-ról 6%-ra csökkent.

Jelentős munkaerő tartalékot jelenthetnek még a nők, ezért egyik fontos célkitűzés, hogy a kisgyermekek legalább 1/3-a számára biztosítva legyen a bölcsődei elhelyezés.

Az Európai Bizottság előrejelzése azonban bizonytalanságokra és kockázatokra is felhívja a figyelmet, mint például az USA és Kína közötti kereskedelmi háború, valamint a Brexit.

A családok bevételei növekszenek, azonban a szociálpolitikai mutatók javítása tekintetésben van még tennivaló, a szegénység elleni leghatékonyabb eszköz az oktatás és a digitális készségek növelése.

 

dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke előadásában kitért rá, hogy a 2019-es év jó kilátásokkal indul, az első két hónap adóbevétele meghaladta a tervezettet, 3,5-4%-os nemzeti jövedelemtöbblet várható.

Magyarország stabil gazdasági alapokon nyugszik, folyamatos és dinamikus a fejlődés. Ennek köszönhetően biztonsággal teljesíthetők a kitűzött gazdaságélénkítő, társadalmi, szociális programok. A 2019-2020-as évek kihívása lesz a mennyiségi  növekedéssel jellemezhető extenzív fejlődési pályáról átállni az intenzív növekedési pályára. Fontos az innováció feltételrendszerének javítása és az oktatás, azonban gondot jelenthet a növekvő munkaerőhiány.

A kormányzat célja 2030-ra az ország Ausztriához való felzárkóztatása.

 

Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára a magyar kis- és középvállalkozók helyzetéről szólva elmondta: a „Tiborc panaszai” korszakból a „teher alatt nő a pálma” korszakon át mára ez a vállalkozói réteg a látványos fejlődés szakaszába ért és szemléletváltáson esett át. Egyre gyakrabban lehet látni és hallani azt a véleményt, hogy „most jobb, mint tavaly volt és jövőre jobb lesz, mint idén”. Kétségtelen, hogy a  magyar kkv-k erősödnek, fejlődésük meghaladja az EU-s átlagot és a visegrádi országok között Szlovákia után a második helyen állnak.  Köszönhető mindez a vállalkozásokat támogató kormányzati intézkedéseknek is: az adók csökkentése mellett az állam éves 200 milliárd forintot fordít vállalkozásfejlesztésre.

 

dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke „Digitális transzformációk” című előadásában a hihetetlenül megnövekedett tudástartalomra és az infokommunikációs technológiák ismeretének fontosságára hívta fel a figyelmet. Egy példával élve kitért arra, hogy az 50 évvel ezelőtti Holdra szállás műszaki hátterét meghaladó technikát hordoz ma szinte mindenki a zsebében okostelefonok formájában. Napjainkban „evolúciós lépcsőfokugrásoknak” lehetünk tanúi, illetve várhatóak a közeljövőben, mint például a bankjegyautomaták helyettesítése mobil applikációval történő fizetéssel vagy a vonalas telefonok háttérbe szorulása. Minden folyamat digitalizálható lesz, aminek algoritmusa van, így az államigazgatás, az adózás, a közlekedés és a vállalatirányítás. Mindez mikro és makrogazdasági előnyökkel járhat, mint például a termelékenység és hatékonyság növelkése, a költségoptimalizálás vagy a munkaerőhiány csökkentése. Elemi érdek, hogy minél több kisvállalkozás is éljen a korszerű eszközök használatával, ezen a téren is szemléletváltás történjen és a digitális írástudatlanság megszűnjön. Felhívta a figyelmet a Modern Vállalkozások Programjára, melynek keretében a vállalkozások állami segítséggel kedvező feltételekkel valósíthatják meg informatikai beruházásaikat.