Üdvözöljük a

A járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, szolgáltatásnyújtások adózása | Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kamarai rendezvények

<< 2020 Június >>
KeSzeCsüSzoVa
12
3
4567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930     

Országos rendezvénynaptár

<< 2020 Június >>
KeSzeCsüSzoVa
124567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930     

A járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, szolgáltatásnyújtások adózása

Szerző: Thurzó Ágnes | 2020. május 21.

A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzetre tekintettel számos adomány, felajánlás érkezik mind magánszemélyek, mind vállalkozások részéről rászoruló személyek, szervezetek részére. Kérdésként merül fel, hogy jelen esetben hogyan kell kezelni adózási szempontból ezeket az ingyenesen átadott termékeket, ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat.

A koronavírus-járvány miatt 2020. március 11-én a Kormány rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett az ország teljes területére. Erre tekintettel az ingyenes juttatások minősítésével összefüggően az adójogszabályokon túl alkalmazandóvá válnak a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stab. tv.) 28/A. §-ában foglalt rendelkezések is.

 

A Stab. tv. 28/A. § (1) bekezdése értelmében a fizetési kötelezettség vállalkozási tevékenységet végző jogalanya által a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti katasztrófaveszély és veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt: katasztrófahelyzet) esetén, annak időtartama alatt, ellenszolgáltatás nélkül, a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából

 

a) végzett tevékenységet vagy

b) a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást

a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki.

A Stab. tv. 28/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy nem keletkezik fizetési kötelezettség

a) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés után, feltéve, ha azt a fizetési kötelezettséggel érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz bejelenti,

b) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés keretében - a katasztrófahelyzetre tekintettel - a katasztrófahelyzetben levők által kapott vagyoni érték után.

 

Ezáltal a Stab. tv. meghatározott feltételek teljesülése esetén az adójogszabályokat felülírva úgy rendelkezik, hogy az adófizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni. A Stab. tv. alkalmazhatóságát esetről esetre szükséges vizsgálni, mely vizsgálat során figyelemmel kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére is.

A termékátadás, szolgáltatás akkor tartozik a Stab. tv. 28/A. §-ának hatálya alá, ha arra:

  • a katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet időtartama alatt,
  • a katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából,
  • a katasztrófahelyzetben/veszélyhelyzetben lévők számára,
  • ingyenesen

kerül sor.

 

A termékátadásnak, szolgáltatásnak a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából kell megvalósulni, vagyis a juttatásnak közvetlenül olyan hatást kell céloznia, ami a veszélyhelyzet következményeinek elhárítását, mérséklését eredményezi.

 

További kritérium, hogy a termékátadás, szolgáltatás veszélyhelyzetben lévők számára történjen. Az a tény, hogy Magyarországon kihirdetésre került a veszélyhelyzet, nem jelenti azt, hogy minden magánszemély közvetlen veszélyhelyzetben lévőnek tekinthető. Másként ítélhető meg egy egészségügyi dolgozó, egy digitális oktatási rendre kényszerült diák, illetve egy az irodai munkája helyett home office-ban foglalkoztatott munkavállaló az alább részletezettek szerint.

 

Fontos tudnivaló, hogy a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatás, termékátadás csak abban az esetben mentesíthető az egyébként fennálló adófizetési kötelezettség alól, amennyiben a szolgáltatást, terméket nyújtó a rá vonatkozó dokumentálási, nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettségének eleget tesz. A dokumentációnak olyannak kell lennie, amely az adott tényálláshoz tartozó adókötelezettség azonosítására, alátámasztására alkalmas.

 

Személyi jövedelemadó

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó humánjárvány kapcsán az adózók számos módon nyújtanak segítséget magánszemélyeknek (például egészségügyi dolgozóknak, diákoknak).

 

Például az egészségügyi dolgozóknak ingyenesen juttatott fertőtlenítőszerek, maszkok és a közösségi személygépjármű-használat ingyenes biztosítása teljes mértékben megfelel a Stab. tv-ben foglalt feltételeknek, de ezzel esik egy tekintet alá a részükre biztosított ingyenes étkezés, valamint a veszélyhelyzeti feladatok ellátásával összefüggő, térítésmentesen igénybe vehető lakhatás engedélyezése is. Az egészségügyben dolgozók a járványügyi helyzetben közvetlenül érintettek, a termékátadás (fertőtlenítőszer, maszk, védőfelszerelés), illetve a nyújtott szolgáltatás (közösségi személygépjármű-használat) pedig közvetlenül a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából történik, így a juttatások adómentesen biztosíthatók.

 

A járványügyi veszélyhelyzet miatt digitális oktatási rendben tanulmányokat folytató tanuló számára biztosított laptopjuttatás is megfelelhet a Stab. tv. hivatkozott szabályának. A járványügyi veszélyhelyzet miatt digitális oktatási rendben tanulmányokat folytató tanuló esetében, aki megfelelő digitális oktatási eszköz hiányában nem képes az oktatásban részt venni, megvalósul a Stab. tv-ben meghatározott mindkét feltétel: közvetlenül katasztrófahelyzet által érintett személy kapja a juttatást, és a juttatás célja a katasztrófahelyzet következményeinek az elhárítása, hiszen a diákok eszköz hiányában nem tudnak tanulni. Ugyanilyen megítélés alá eshetnek azon magánszemélyek, akik a veszélyhelyzet következtében veszítették el a munkájukat, és laptop juttatásával biztosítható átképzésük, munkavállalásuk.

 

Ugyanakkor a munkáltató által az irodai munkáját home office-ban végző munkavállaló részére juttatott eszközök, termékek esetében a Stab. tv. mentességi szabálya korlátozottan alkalmazható, hiszen a juttatásnak ebben az esetben is meg kell felelnie annak a kitételnek, hogy a juttatásban részesülő közvetlen katasztrófahelyzetben lévőnek tekinthető és a juttatás a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítását, mérséklését eredményezi. Így ebben az esetben is esetenként vizsgálandó, hogy a juttatás adómentesen biztosítható-e a Stab. tv. mentességi szabálya alapján.

 

Például egy tanácsadással foglalkozó vállalkozás home office-ban foglalkoztatott munkavállalója részére biztosított (tulajdonba adott) laptop nagy valószínűséggel nem a katasztrófahelyzet közvetlen elhárítását, mérséklését szolgálja, és a juttatásban részesülő sem feltétlen közvetlenül katasztrófahelyzetben lévőnek minősül, így ez esetben a mentességi szabály nem alkalmazható. Továbbá nem alkalmazható a mentességi szabály abban az esetben sem, ha a vállalkozás egyik munkavállalójánál koronavírus-fertőzést diagnosztizálnak, ami miatt a munkavégzés a cég irodájában lehetetlenné válik, és a vállalkozás működésének fenntartása érdekében juttat laptopot minden munkavállalójának, akik csak home office-ban tudják ellátni munkájukat. A laptop tulajdonba adása ugyanis nem indokolt, a munkavégzés biztosítható a laptop használatának biztosításával is. Ha a juttató a laptop tulajdonba adása helyett csupán annak használatát biztosítja, akkor a juttatás az a Stab. tv. fentiekben foglalt rendelkezéseitől függetlenül adómentes a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. sz. mellékletének 7.11. pontja alapján, mely szerint adómentes a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat. Ez esetben az adómentességnek nem feltétele, hogy a juttatásban részesülő közvetlenül érintett legyen a katasztrófahelyzetben, illetve az sem, hogy a juttatás a katasztrófahelyzet közvetlen elhárítására irányuljon.

 

Ha például egy kiskereskedelmi üzletet üzemeltető munkáltató kötelezővé teszi az alkalmazottaknak a maszk vagy egyéb védőfelszerelés viselését, hogy megelőzze a fertőzés terjedését, és ezt ingyen biztosítja részükre, akkor ezen juttatásra tekintettel a munkavállalóknak az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja alapján az adott járványügyi helyzetben nem keletkezik adóköteles bevétele.

 

Ha ugyanez a vállalkozás például az üzlet bejáratánál helyezi el a maszkokat és kötelezővé teszi azok viselését minden vásárlónak, akkor a maszkok ingyenes juttatása nem keletkeztet adókötelezettséget, mivel a maszkokat nem árral, értékkel rendelkező javakként szerzik meg a magánszemélyek, illetve ezek bárki számára (akik az áruházban jelen vannak), szabadon (ingyenesen) hozzáférhetők.

 

Ha pedig egy települési önkormányzat polgármestere a kijárási korlátozás meghosszabbításáról szóló 95/2020. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletben határozza meg a településen működő piac nyitvatartásának és látogatásának szabályait, ezen belül előírja, hogy a piac területén maszk viselése kötelező, és azokat az önkormányzat mindenki számára biztosítja, akkor ez a juttatás az előbbiek szerint szintén nem adóköteles bevétele a magánszemélyeknek.

 

Társasági adó és kisvállalati adó

A vállalkozások részéről rászoruló személyek, szervezetek részére pénzben és természetben adott ingyenes juttatások költségének társaságiadó-alapban vagy kisvállalatiadó-alapban történő levonhatóságát a Stab. tv. fent hivatkozott 28/A. §-a és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 3. számú melléklete alapján kell meghatározni.

Ez azt jelenti, hogy ha a Stab. tv. szerinti feltételek fennállnak (a juttatásra a veszélyhelyzet időtartama alatt, a veszélyhelyzet okozta károk elhárítása, mérséklése érdekében, veszélyhelyzetben lévőnek, ingyenesen kerül sor), akkor a Stab. tv. szerinti nyilatkozat benyújtása szükséges az illetékes adóhatósághoz a költség elismert költségként való kezeléséhez. A levonhatóság jogalapja ez esetben tehát a Stab. tv. 28/A. §-a.

 

Ha a juttatás kapcsán a Stab. tv. szerinti feltételek nem állnak fenn, és a vállalat munkavállalója vagy munkavállaló hozzátartozója kapja az ingyenes juttatást (például a munkáltató a munkavállalók gyermekei számára a digitális oktatáshoz szükséges számítástechnikai eszközt biztosítja) és az számvitelileg személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül, akkor annak költsége a Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész 3. pontja alapján elismert költség (azaz nem növeli az adóalapot).

 

Ha a juttatás kapcsán a Stab. tv. szerinti feltételek nem állnak fenn, és magánszemély a kedvezményezett, de nem munkavállalóról vagy munkavállaló hozzátartozójáról van szó, akkor a Tao. törvény 3. számú mellékletét kell figyelembe venni az elismert költségkénti minősítéshez.

 

Amennyiben az ingyenes termékátadás és szolgáltatásnyújtás a veszélyhelyzettel összefügg, de nem magánszemély, hanem szervezet (például gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, közintézmény) kapja, akkor szintén a Stab. tv. 28/A. §-ára lehet alapozni a levonhatóságot. Ha a feltételek fennállnak, akkor az adóalapot nem kell megnövelni. Adóhatósági bejelentés ez esetben is szükséges.

 

Amennyiben a valamilyen szervezetnek juttatott ingyenes termékátadás és szolgáltatásnyújtás nem minősül a fentiek szerint veszélyhelyzetinek, a Tao. törvény 3. számú mellékletét kell figyelembe venni. E szerint a levonhatóság számos esetben fennállhat, amelyek közül kiemeljük, hogy nem kell az adóalapot növelni, ha adózási értelemben véve civil szervezetnek adott adományról van szó, vagy ha állami fenntartású iskola, állami fenntartású egészségügyi intézmény a kedvezményezett.

 

Például, ha a támogatásban részesülő civil szervezet nyilatkozik a juttató számára, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, akkor a juttatás a támogatónál levonható költségnek minősül. [Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja]

Például, ha a vállalkozás egy olyan egészségügyi intézmény – például kórház – részére adományoz kézfertőtlenítő-szert, illetve szájmaszkot, amely nem alanya a társasági adónak, a támogatás értéke külön nyilatkozat nélkül is elismert költség. [Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja]

Amennyiben visszafizetési kötelezettség nélküli pénzjuttatásról van szó, akkor minden esetben a Tao. törvény 3. számú mellékletét kell figyelembe venni. E szerint a levonhatóság számos esetben fennállhat, amelyek közül kiemeljük, hogy nem kell az adóalapot növelni, ha adózási értelemben véve civil szervezetnek adott adományról van szó, vagy ha állami fenntartású iskola, állami fenntartású egészségügyi intézmény a kedvezményezett.

 

Általános forgalmi adó

Általános forgalmi adó tekintetében először is tisztázni szükséges, hogy áfa kizárólag olyan ügylet esetén merülhet fel, amelyet olyan személy, szervezet teljesít, aki (amely) alanya az áfának. Következésképpen, ha az adományozó nem áfaalany, akkor az ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás kapcsán nem keletkezik áfafizetési kötelezettség sem annál, aki adja a terméket, nyújtja a szolgáltatást, sem annál, aki kapja a terméket, szolgáltatást.

 

Áfaalanyok által teljesített ingyenes termékátadáshoz, ingyenes szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó általános forgalmi adózási jogkövetkezményeket illetően az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 11. § bekezdésében és az Áfa tv. 14. §-ában foglaltakból kell kiindulni.

 

Ha például egy kiskereskedelmi üzlet a vevőknek belépéskor maszkot ad át, ennek kapcsán áfafizetési kötelezettség nem merül fel, mivel az Áfa tv. 11. § (3) bekezdés b) pontja szerint nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a vállalkozás céljára tekintettel átadott kis értékű ajándék. Jelen viszonyok között a vállalkozási cél teljesül, mivel van, ahol kötelező a maszk viselése, más esetben is a vevők biztonságát, elégedettségét szolgálja. Továbbá, az üzlet a maszkok beszerzésének áfáját levonásba helyezheti, mivel a maszkok átadása révén teremt az üzlet biztonságos vásárlási környezetet a vevőinek, ezáltal a maszkok végső soron az üzlet adóköteles tevékenységét szolgálják.

 

Áfaszempontból a Stab. tv. egyrészt azt eredményezi, hogy ha a Stab. tv. feltételeinek megfelelő ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás tekintetében áfafizetési kötelezettség keletkezne, az áfafizetési kötelezettséget a Stab. tv. értelmében nem kell teljesíteni, feltéve, hogy az ügyletet teljesítő adóalany ezzel összefüggésben bejelentést tesz az adóhatóságnak.

 

Például ha egy varroda az alapanyagkészleteit felhasználva maszkokat készít, amelyeket ingyenesen ad át egy bentlakásos szociális intézmény részére, akkor a varroda az Áfa tv. alapján köteles lenne korrigálni az alapanyag-beszerzések levonásba helyezett áfáját. A levont adó korrekciója oly módon valósulna meg, hogy az ingyenes átadásra tekintettel a varrodának áfafizetési kötelezettsége keletkezne az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése alapján. Jelen esetben a Stab. tv-ben meghatározott feltételek teljesülnek: a termék jellegéből következően a juttatás célja a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, a bentlakásos szociális intézmény pedig veszélyhelyzetben lévő személy. Következésképpen – a veszélyhelyzetre tekintettel – a varrodának nem kell áfafizetési kötelezettségét teljesítenie, ha a maszkok ingyenes átadásával összefüggésben bejelentést teljesít az adóhatóság felé.

 

Egy további esetkört alkotnak azok az ingyenes ügyletek, amelyekkel összefüggő beszerzésekre már eleve az ingyenes hasznosítás céljával kerül sor. Mivel ilyen esetben a beszerzés nem ellenérték fejében történő hasznosítás érdekében valósul meg, ezért kizárt, hogy a beszerzés az adóköteles gazdasági tevékenységet szolgálja. Ennek következtében az Áfa tv. 120. §-a alapján ezeknek a beszerzéseknek az áfája nem helyezhető levonásba. Ugyanakkor, tekinettel arra, hogy ilyenkor az adóalanyt nem illeti meg adólevonási jog, így ezekkel az ingyenes ügyletekkel összefüggésben áfafizetési kötelezettség nem keletkezik.

 

Ez utóbbi szabályt azonban – a veszélyhelyzet következtében – felülírja a Stab. tv. 28/A. § (1) bekezdése, amelynek értelmében veszélyhelyzet esetén, annak időtartama alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából

  1. az ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenységet,
  2. a katasztrófahelyzetben lévők számára ellenszolgáltatás nélkül nyújtott szolgáltatást, termékátadást

vállalkozási, gazdasági tevékenységi körben kifejtett tevékenységnek kell tekinteni.

 

Mivel a Stab. tv. a veszélyhelyzettel kapcsolatos ingyenes termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat vállalkozási, gazdasági tevékenységi körbe vonja, ezáltal úgy kell tekinteni, mintha azok ellenérték fejében valósultak volna meg. Következésképpen, ha az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás – ami ellenérték fejében megvalósuló ügyletnek minősül – adóköteles, akkor a beszerzés áfája az Áfa tv. 120. §-a alapján levonásba helyezhető. Ugyanakkor, a Stab. tv. következtében áfakötelessé váló ügyletek tekintetében az áfafizetési kötelezettséget a Stab. tv. 28/A. § (2) bekezdése értelmében nem kell teljesíteni, ha az adóalany az ingyenes ügylet vonatkozásában bejelentést teljesít az adóhatóság felé.

Ennek következtében, azokban az esetekben, amikor a veszélyhelyzet időtartama alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából megvalósuló ingyenes termékátadásra, ingyenes szolgáltatásnyújtásra kerül sor, az adóalanyt megilleti az ezekkel összefüggő beszerzései tekintetében az áfalevonási jog, feltéve, egyrészt hogy az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás egyébként adóköteles ügyletnek minősül, másrészt hogy az adóalany az ingyenes termékátadásokról, ingyenes szolgáltatásnyújtásokról a Stab. tv. alapján bejelentést tesz az adóhatóságnak.

 

Például ha egy vállalkozás kifejezetten azzal a céllal szerez be laptopokat, hogy azokat digitális oktatásra kényszerült gyermekeknek adja át, akkor az Áfa tv. alapján egyrészt a vállalkozást nem illetné meg a beszerzés kapcsán a levonási jog, másrészt a laptopok ingyenes átadása nem eredményezne áfafizetési kötelezettséget. Jelen esetben a Stab. tv-ben meghatározott feltételek teljesülnek: közvetlenül katasztrófahelyzet által érintett személy kapja a juttatást, és a juttatás célja a katasztrófahelyzet következményeinek az elhárítása, hiszen a diákok eszköz hiányában nem tudnak tanulni. Továbbá – a veszélyhelyzetre tekintettel – a Stab. tv. értelmében ezek a beszerzések a vállalkozás vállalkozási, gazdasági tevékenységébe tartoznak, vagyis jelen esetben a laptopok ingyenes átadását úgy kell tekinteni, mintha a laptopok értékesítése valósulna meg. Mivel laptop értékesítése áfaköteles tevékenység, ezért a vállalkozás levonásba helyezheti a laptopok beszerzésének áfáját. Ebben az esetben a Stab. tv. alapján a laptopok ingyenes hasznosítása áfakötelessé válik, ezt az áfafizetési kötelezettséget azonban a vállalkozásnak nem kell teljesítenie, ha arról bejelentést tesz az adóhatóság felé.

 

Az ingyenes termékátadás, szolgáltatásnyújtás céljából történt termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel áfájának levonhatósága kapcsán megjegyzendő, hogy a Stab. tv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén sem vonható le az adó, ha az ingyenes ügyletet teljesítő az Áfa tv. 125. §-a alapján nem mentesül a 124. §-ban meghatározott adólevonást korlátozó rendelkezés alól. Ha például egy étterem ingyenesen biztosít meleg ételt a veszélyhelyzet időszaka alatt, katasztrófahelyzetben lévők számára (idetartoznak például az egészségügyi ellátást végzők vagy a rászorulók), akkor ez a tevékenysége a Stab. tv. alapján gazdasági, vállalkozási tevékenységnek minősül, ami azt is eredményezi, hogy az étterem e tevékenysége tekintetében az Áfa tv. 125. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 125. § (2) bekezdés g) pontja alapján mentesül az élelmiszert terhelő adó levonására meghatározott tilalom alól. Ha azonban a veszélyhelyzet időszakában az adóalany az egészségügyi dolgozók munkába járása érdekében a személygépkocsijával ingyenes személyszállítási szolgáltatást nyújt, akkor (az Áfa tv. 125. §-ában meghatározott feltétel hiányában) a tevékenység Stab. tv. szerinti feltételeknek való megfelelése ellenére nem mentesül az üzemanyag-beszerzést terhelő adóra meghatározott levonási tilalom alól.

 

Az alanyi adómentes adóalany az ingyenes termékátadás, szolgáltatásnyújtás céljából történt termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel áfájának levonására a Stab. tv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén sem válik jogosulttá.

 

Mindezeken túlmenően szükséges megjegyezni, hogy nem minden ingyenesnek tűnő ügylet tekintendő az áfa rendszerében is ingyenes ügyletnek.

 

Például, ha egy adókötelesen bérbe adott ingatlan esetében a bérlet alatt adott időszakra nem számítanak fel bérleti díjat, az áfamegítélés az alábbiak függvényében eltérő lehet. Ha a felek a bérleti díjat például éves szinten határozzák meg, azzal, hogy az havonta fizetendő, akkor bizonyos hónapok bérleti díjának fel nem számítása nem tekinthető ingyenes szolgáltatásnyújtásnak. Ekkor a felek tulajdonképpen az éves díjból adnak „árengedményt”, következésképpen a fel nem számított bérleti díj után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Más áfakövetkezményekkel jár, ha olyan bérleti díj megfizetésétől tekintenek el a felek, amely egyébként havonta meghatározott és fizetendő. Ekkor áfaszempontból a bérbeadó ingyenesen nyújt szolgáltatást. Ha azonban ezt nem vállalkozásidegen célból teszi (hanem például arra számítva, hogy a bérbevevő nem mondja fel a szerződést, és a veszélyhelyzet után újra fizeti majd a havi bérleti díjakat), akkor az adott időszakra a bérleti díj fizetésétől való eltekintés áfafizetési kötelezettséggel nem jár.

 

Szükséges említést tenni arról is, hogy az ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás akkor sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget, ha az közcélú adománynak minősül.

 

Hogyan kell megtenni a Stab. tv. szerinti bejelentést?

Kiemelendő, hogy a Stab. tv. alapján megvalósuló közteher-kötelezettség alól való mentesülés bejelentési kötelezettséghez kötött. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a juttatást nyújtó adózónak a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül a juttatást, a nyújtott szolgáltatás vagy átadott termék megnevezését és mennyiségét feltüntetve be kell jelentenie az illetékes adóhatóságához.

A bejelentésnek formanyomtatványa nincsen. Az kötetlen formában – postai úton vagy E-papír formájában – a Stab. tv-re való hivatkozással benyújtható. Az adózó által tett bejelentésnek tartalmilag meg kell felelnie a Stab. tv-ben foglaltaknak, alkalmasnak kell lennie az ingyenes ügylet adózásbeli következményének nyomon követésére. Ennek megfelelően a bejelentésben szerepeltetni kell a juttatást, a nyújtott szolgáltatás vagy átadott termék megnevezését, mennyiségét és értékét, továbbá a kedvezményezett, vészhelyzetben levő szervezetet, csoportot, személyt/személyeket (ha a juttatás körülményei lehetővé teszik, beazonosítható módon). A 60 napos határidő az ingyenes ügylet teljesítésének napján kezdődik azzal, hogy amennyiben folyamatos ügylet keretében történik az átadás, akkor a határidőt a folyamatos ügyletben történt utolsó átadás napjától kell számítani. A bejelentés szabályszerű megtételének elősegítése érdekében a NAV a honlapján közzétesz egy bejelenési mintát.

 

Forrás:nav.gov.hu